Szerencsére egyre többen gyógyulnak fel a betegségből, Magyarország Finnországgal áll egy szinten a gyógyulások növekedésének arányában, mindkét országban 12 százalékkal mérséklődött az elmúlt 25 évben a mellrákból fakadó elhalálozások száma.
1998-ban a kutatók szerint a részleges vagy teljes mell eltávolításán átesett nők 46%-a kért helyreállító műtétet. 2007-ben ez a szám már 63% volt. Mellrákban mintegy félmillió ember hal meg évente, és ez a legelterjedtebb rákbetegség az iparilag fejlett országok női lakossága körében.
Két módja van a betegség kezelésének. Az egyik módszer a mell megtartása úgy, hogy csak a tumort távolítják el és sugárterápiával ölik meg az esetleg fennmaradó rákos sejteket. A másik megoldás a mell teljes eltávolítása, másnéven masztektómia.
A masztektómiának több típusa van, attól függően, hogy mely szöveteket, szövettípusokat távolítják el a műtét során, és hogy a mellizmok is érintettek-e vagy sem:
Szubkután masztektómia:
csak az emlőmirigyeket távolítják el.
Egyszerű masztektómia:
az emlőmirigyeket és a zsírszöveteket távolítják el.
Modifikált radikális masztektómia:
a teljes emlőt eltávolítják az emlő nyirokcsomóival és a zsírszövetekkel.
Radikális masztektómia:
ma már nagyon ritkán alkalmazzák. Az emlővel együtt a nagy mellizmot, és esetenként a kis mellizmot is eltávolítják.
Fontos a felgyógyulás utáni pontos informálás is abban az esetben, ha valaki a helyreállító műtét mellett dönt! Tudni, hogy milyen megoldások léteznek és melyik a legmegfelelőbb számunkra. Az implantátumok használata általában közkedveltebb, mint a saját testből vett szövettel való pótlás. A saját testszövettel való pótlás szebb eredményhez vezethet, viszont hosszabb ideig tart a kezelés, több ideig kell kórházban is maradni.
Egy másik megoldás, amely kedvező eredményeket mutat az őssejtek és zsírszövet együttes használata a kizárólag zsírszövettel való pótlás helyett.
A kutatás idején nőtt azoknak a nőknek a száma, akinek kétoldali masztektómiát hajtottak végre (szintén amerikai adat). Nekik 75%-uk kért rekonstrukciót. A masztektómiát elsősorban megelőzés céljából végzik. Ennek szükségességéről megoszlanak a vélemények, itt semmiképp nem szeretnék egyik oldalra sem állni. A kutatások jelenleg azt mutatják, hogy az egyik mell megbetegedése mellett kicsi az esélye, hogy az a másikra is átterjed.
Egy ismert példa:
Angelina Jolie mellműtéte Angelina Jolie megelőző masztektómia- és helyreállító műtétei különböző reakciókat váltottak ki. 2013 májusában annak érdekében, hogy csökkentse a mellrák kockázatát, elvégeztette a beavatkozást. Habár ekkor nem volt beteg, a rajta végzett tesztek azt mutatták, hogy a családban korábban előfordult megbetegedések alapján erősen veszélyeztetett, valamint hordozza a hibás BRCA1 gént.
Orvosok szerint a kétoldali masztektómiát bevállaló nők száma az utólagos kezelési és helyreállítási lehetőségek fejlődése, a nők jobban informáltsága miatt növekedett.
Az egyik tényező továbbá, amely miatt a nők nem választják a helyreállító műtétet: a sugárkezelés. Ezt a kezelési módot egyre gyakrabban használják a betegség kiújulása ellen, illetve agresszív ráktípusoknál is. Kutatók szerint mivel a sugárkezelés is hatékony lehet és esetenként kevésbé invazív, mint más eljárások, néhány betegnek optimális megoldás lehet. Ugyanakkor megvan a veszélye, hogy egészséges szöveteket is roncsol, így hatással lehet a mell helyreállítására. Fontos tehát, hogy a sebészek, plasztikai sebészek átfogóan tájékoztassák a beteget, illetve együttműködjenek az onkológusokkal, hogy minden páciens a számára legideálisabb megoldást választhassa.
Források:
http://www.cbsnews.com
http://www.webbeteg.hu
http://borsa.hu
Ajánlott oldalak:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése