A zsírleszívás rövid története
Először az 1920-as években kísérletezett vele egy francia sebész, Charles Dujarier francia, az első sikerek azonban ehhez képest csak jóval később, 1974-ben jöttek. A megvalósítható zsírleszívás gyakorlatát két amerikai sebész fejlesztette ki, akik nem meglepő módon magyar származással büszkélkedhettek: Árpád és Giorgio Fisher. A beavatkozást Olaszországban végezték el, egy üreges cső ún. kanül segítségével. Munkájukat 1976-ban publikálták, a megfelelő eredmények elérése után.
A fejlődés aztán végül csak visszavezet Franciaországba. 1978 környékén Pierre Fournier segített nyilvánosságra hozni és ismertté tenni a Fisher testvérek által kifejlesztett technikát.
Kezdetben a felesleges zsírt úgynevezett száraz technikával távolították el, mely nagy vérveszteséggel járt. Ennek kiküszöbölése érdekében Dr. Yves-Gerard Illouz kifejlesztett egy technikát, melyet „nedves technikának” neveztek el. Ennek során desztillált víz segítségével csökkenteni tudták a vérveszteséget.
A nagy áttörést a rezgő kanülök alkalmazása (PAL módszer) hozta, melyek fellazítják a zsírsejteket, így könnyebbé válik azok eltávolítása.
Ennél azonban még több módszer van a felesleges zsír eltávolítására:
SAL-módszer (Suction-assisted liposuction): A hagyományos zsírleszívás. A bőrön ejtett metszéseken keresztül kanült vezetnek a bőr alá, majd fellazítják a zsírszövetet és azokat vákuum segítségével eltávolítják. Az eljárás során a sebész mechanikus fel-lemozgással végzi a zsírszívást.
LAL- módszer (Laser assisted liposuction): Az ún. lézeres zsírleszívás során roncsolt zsírszövet a nyirokkeringésen keresztül ürül ki a szervezetből 2-4 hónap alatt, ekkorra alakul ki a végleges eredmény. Nagyobb területek kezelésére nem alkalmas, illetve gyakran okoznak vele égési sérüléseket. Hatékonyságát a mai napig megkérdőjelezik.
UAL- módszer (Ultrasound-assisted liposuction): Ttöbbnyire az 1980-90-es években alkalmazták. Egy speciális kanült használnak, amely továbbítja a szervezetben az ultrahangos rezgést, így törve szét a zsírsejtek falait, illetve hatására a zsírszövetek cseppfolyosódnak, megkönnyítve a zsírleszívást. Hátránya az, hogy az ultrahang hullámok olyan területekre is eljutnak, melyet nem szeretnénk a kezelés alá vonni, így sokkal nagyobb a zsírleszívás utáni bevérzés esélye.
WAL- módszer (Water-assisted liposuction): A legújabb módszer, ahol desztillált vízsugár segítségével lazítják a zsírszöveteket. Egyelőre nem alkalmazzák széles körben.
Fontos!
A zsírleszívás elterjedtségének ellenére speciális plasztikai sebészeti beavatkozás, melyet sokan és sokféleképpen végeznek. Emiatt a pácienseknek és érdeklődőknek nehéz különbséget tenniük, illetve döntést hozniuk. Érdemes tisztázni, hogy a zsírleszívás nem testsúlycsökkentő módszer! Ha egyszerre 3-4 liternél, azaz 2-3 kilónál nagyobb mennyiséget szívnak le, annak súlyos kockázata lehet (trombózis, embólia), még intenzív utókezelés esetén is. Ugyanakkor sokan kis beavatkozásként kezelik, pedig ugyanúgy a legnagyobb gondosságot igényli, mint bármelyik plasztikai sebészeti műtét.
Egy másik fontos tudnivaló, hogy a beavatkozást csak akkor érdemes elvégezni, ha a területen lévő bőr rugalmassága és mennyisége alapján képes lesz egyenletesen letapadni az alapjához. Olyan esetekben, ahol a bőr a zsírtöbblet miatt lóg ez nem várható. A bőr letapadását és folyadék felgyülemlésének megakadályozását speciális kompressziós ruházat biztosítja.
Különböző területeken lehet zsírleszívást végezni: toka, nyak, felkar, deréktájék, has, csípő, tompor, combok és térdek belső felszínei, lábszárak bokák feletti részei, mellkasfal, lapockák alatti területek a háton. Tévhit, hogy kitartó sportolással a többi területhez képest aránytalanul nagyobb zsírpárnák külön-külön lefogyaszthatók, mert mire ez bekövetkezik, máshol, ahol ez előnytelen, már sokkal inkább „elfogy” a zsírszövet. E jelenség oka, hogy ezek a területek a tartalékok, csak olyan mértékű zsírégetésnél fogy el innen a zsírszövet, amikor a páciens már bánja, hogy máshonnan teljesen elfogyott, melle kisebb lett, arca laposabb.
Nem kell attól félni, hogy a leszívott területre újra visszarakódik a zsír! A zsírsejtek újszülöttkor után csak hízni, vagy fogyni tudnak, de szaporodni nem! Ha tehát a kellő technikával végzett zsírleszívás után a páciens csak eszik – eszik, és nem mozog, és ezért meghízik, akkor csak annak arányában fog meghízni, ahol és amennyi zsírszövet maradt. A leszívott területen maradt kevés zsír (pár mm. vastagot muszáj hagyni a bőr alatt és az izomréteg felett az egyenetlenségek elkerülésére) csak kevéssé fog meghízni, míg az a terület, ahol beavatkozás nem történt, arányaiban sokkal jobban meghízik tehát az elért eredmény a többi testtájékhoz képest tartós!
A cikk részleteiben a http://newcontour.hu/ oldal tartalmából merített.
